Ijesztő dolog betegnek lenni éjszaka…

Különösen, ha még alvás-paralízised is van.

Megfáztam. Azt hiszem, ez ilyen november tájékán nem csak engem érint. Ilyenkor igyekszünk sok vitamint fogyasztani, torokfertőtlenítőket és lázcsillapítókat szedni. Én ráadásul ilyenkor jól bekuckózom magamat a takaróim alá, magamhoz veszek egy kannányi forró teát, bedugom a fülhallgatót és sorozatokat nézek este, és szinte érzem, ahogy a sablonos, betegségből való gyógyulásos folyamatom erősödik az elégedettség-érzésemmel egyenesen arányosan. Egyvalami tudta csak elvenni a kedvemet; ez pedig az időnként jelentkező alvás-paralízisem. Emiatt aztán mindig addig igyekeztem halasztgatni az alvást ameddig csak tudtam. Félve aludtam el. Régen mindig hason aludtam, ám miután átéltem 2 ilyen alvás-paralízist, átszoktam az oldalasan alvásra. Most este is hasonlóan eszembe jutott, hogy mi fog történni éjjel. Aki esetleg nem tudná, az alvás-paralízis olyan állapot, mikor az ember tudatánál van, miközben alszik, érzi a testét, a végtagjait, ám nem tud megmozdulni. Az egész olyan, mint egy rémálom, aminek nem tudsz tudatosan véget vetni. Az agyad azon része, mely a tested mozgatásáért, a mozgásért való premotoros tevékenységekért felelős, alszik. A tudatos agyad viszont éber. Érzi, hogy fekszel, tudsz gondolkodni, teljesen olyan mintha ébren lennél, kivéve, hogy nem tudsz mozogni. Nem kellemes érzés, különösen olyankor, mikor hason alszik az ember, az ember feje a párnába szorulva, és nem tudja kihúzni onnan és úgy érzi, megfullad.

Este megint nagyon fájt a torkom. Ráadásul a fogamat is ki kellett húzni nemrég, így duplán jól jött, hogy Tantum Verde Forte sprayt használtam. Szeretem, ahogy a torkomra spriccelem, vicces, csiklandós érzés volt és utána a torokfájás is enyhült, a fogamra fújva pedig a fogfájásom. Sokkal jobban éreztem magam utána.

Este nem lehetett tovább húzni az időt már, és tényleg le kellett feküdnöm aludni. Kikapcsoltam a laptopomat. A mobilomon beállítottam a kedvenc elalvós-nyugtatós lejátszási listámat és még egy kicsit a párnámat is megütögettem. Jó barátomat, a Tantum Verde sprayt letettem magam mellé az ágyra, hogy ha éjjel felkelnék rá, hogy megint fáj a torkom, gyorsan be tudjak fújni. Aztán letettem a fejem a párnára, és a mobilomról halkan szóló zongorára próbáltam koncentrálni. A gyógyszeres flakon nyugodtan pihent mellettem. Féltem, hogy lelököm, úgyhogy inkább letettem a földre magam mellé.

Forgolódtam. Lassan teltek a percek; éreztem, hogy ma éjjel megint be fog következni. Megint félni kezdtem, hogy egyszer rossz véget fog érni ez a paralízises történet. Ilyenkor sok ember hallucinálni is szokott, mivel a félig álmodó állapotban az agy lát képeket és esetleg hangokat is hallhat.

Úgy egy óra múlva megint fájt a torkom és megint köhögni kezdtem kényszerülni. Kerestem magam mellett a párnán a Tantum Verde sprayt. Nem találtam. Megpróbáltam érte nyúlni. Nem mozdult a kezem. Megint paralízist kaptam.

Amit ilyenkor tenni kell: először is meg kell nyugodni. Ne vegyük a levegőt kapkodva, mert csak magunknak ártunk azzal ha pánikolunk. Semmi nem árthat ilyenkor, gondoljunk erre. Tudatosítsuk magunkban, hogy mi történik. Ne féljünk, hogy valami történik velünk, mert semmi nem fog történni velünk. Ezt úgy nehéz elképzelni, ha nyitva van a szemünk és esetleg ijesztő dolgokat hallucinálunk, például, hogy szellemek köröznek a fejünk fölött. Ezt elkerülve csukjuk be a szemünket. A saját érdekünkben. Ha megnyugodtunk, és sikerült elvonatkoztatni a valóságtól és semmi sem gondolni, az agy hamar visszakapja az álmodást. Azaz viszonylag gyorsan el tudunk aludni újra.

Én már régóta követem ezeket az instrukciókat és persze így sem kellemes egy élmény. De sokkal jobb, mint amikor pánikoltam egész éjjel és sírtam, és csorogtak az arcomon a könnyeim és nem tudtam letörölni őket.

Így vissza tudtam aludni. Reggel már jobban voltam, kevésbé fájt a torkom, mint előző nap, de azért befújtam egy adag Tantum Verde sprayt (igen, a kedvencem). Kövessétek ti is ezeket az instrukciókat és nektek sem esik semmi bajotok.